Adršpach-i sziklák 2. , SzG3

Ha rangsorolni kellene az idei (2018) betervezett látnivalókat, akkor ez benne van az első háromban. Már jó régen jártunk erre (kb. 25 éve) és most kihasználtuk, hogy Nowa Rudától csak úgy 25 km-re volt ez a hely. Így meg tudtuk mutatni az unokámnak is ezt a pompás helyet. Rögtön le kell szögezni, hogy itt mindig sokan vannak (legalább is nyáron), ennek ellenére kényelmesen bejárható a terület (talán a csónakázás egy kicsit kivétel). Hatalmas a parkoló, ráadásul ingyenes. Ugyanígy ingyenes a WC is (Hilton WC). Ezt jól ki kell használni, mivel bent nem igazán láttam WC-t (talán ez az egyetlen gyenge pont). A pénztár után beléphetünk a területre. Rögtön balra egy csodálatos színű, szép tavat találunk, tele hallal. Ettől kezdve jön a sziklás terület, amit joggal hívnak sziklavárosnak. Itt kell megjegyezni, hogy a terület nagy részén gyakorlatilag vízszintesen lehet közlekedni, akadálymentes. Ez egészen addig van így, amíg el nem érünk addig a lépcsőkig, amelyek a csónakázó tóhoz visznek fel. Itt külön belépőt kell venni (egységesen 50 KC/fő/2018), de megéri. Először 72 lépcsőt kell egy szűk szakadékban felfelé menni, majd kb. 50-et lefelé. Itt található a csónakkikötő (némi kis fennakadás volt, de a tömegre való tekintettel üzembe helyezték az összes csónakot). Aki nem akar csónakázni (az utólag persze sajnálni fogja), az a pénztár mellett tovább tud menni, ha sokat túrázik, akkor elérhet a teplicei sziklákhoz. Visszatérve a csónakázó tóhoz: hatalmas, 90 személyes csónakok (ladikok) vannak, amelyeket rúddal lökdösnek. Csend van, kivéve a csónakost, aki bőszen magyaráz, valószínűleg többször vicceset, mert igen sűrűn nevetett a nép (magyarok itt kivételesen voltak, találkoztunk egy szimpatikus házaspárral a pénztárnál). Volt itt Titanic, Rumcájsz, meg sok minden más, de szerencsére eléggé visszafogottan. Kb. 20 perc ladikozás után kikötöttünk (nem az indulási helyen), innen némi lépcsőzés után visszatértünk a pénztárhoz. Egyébként lehetett volna balra is menni a kikötőtől, akkor jutnánk el a teplicei sziklákhoz. Ha leértünk a lépcsőkön, nem kell ugyanazon az úton visszamenni a bejárathoz, mivel a lépcső után el lehet balra kanyarodni. Mi ezt a szakaszt hullámvasútnak hívtuk (már korábban is), mivel a korábbi vízszintes szakaszoktól eltérően lépcső fel - lépcső le szakaszok követték egymást. Most csak egy részét néztük meg ennek a szakasznak (Lilinek fél egykor ebédet kellett adni  - diéta), ami persze nagyon szép volt. Félúton van egy menekülő szakasz (Ők hívták így), ami visszavisz a vízszintes szakaszhoz és egyben a kijárathoz. Korábban már végig mentünk ezen az oldalsó szakaszon, a legjobb a vége: egy hatalmas (szó szerin) szikla ketté van a közepén hasadva (vagy úgy néz ki) és azon a kis résen kell átaraszolni. Elég hosszú és magas a rés, kb. egy kicsit kisebb a vállszélességnél, úgyhogy sokszor lapjával kell araszolni, klausztrofóbiásoknak nem ajánlott. Ők a menekülő szakaszon inkább menjenek ki a területről. A kirándulás kb. 4 órát vesz igénybe (ezt az időtervezés miatt mondom). A túra után egy jót ettünk az egyik vendéglőben.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Figyelem: ha valaki szereti Csehországot, szeret ott nyaralni, kirándulni, csak van valami kellemes élménye a csehekkel kapcsolatban, csatlakozzon a Szeretem Csehországot Facebook oldalamhoz!

A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!

ez vezet fel a csónakázó tó pénztárához

létra a csónakázó tóhoz

egy kicsit fel

egy kicsit le

az induló kikötő

Titanic

a kiszálló kikötő

a "hullámvasút"

a "hullámvasút"

a "hullámvasút"

a "menekülő út"

egy jó kis ebéd a túra után

Vissza a főoldalra (katalógus)

Dolní Morava, Stezka v oblacích (Sky Walk), SzG3

A második nap legnagyobb slágere ez volt (ismét meg kell jegyeznem, hogy erre a helyre csak a Google Maps igen gondos áttanulmányozása után leltem rá, Mo-n semmi információ erről nincs (most már van!!!), és ismét megemlítem: rajtunk kívül magyaroknak nyoma sem volt, még magyar rendszámú autót sem láttunk). Ez a hely egy zsákutca völgyben található, innen már csak gyalog lehet a hegyekbe menni tovább. Szerencsére a Sky Walk megtekintésre érkezőket egy hatalmas és ingyenes parkoló fogadja az út bal oldalán. Innen gyalog kell felmenni a sílift alsó állomásához, ez kb negyed óra. Bár elég nagy a tömeg, a jegyek kiadása és a felszállás a síliftre zökkenőmentes (4 személyesek). Én ezt a fajtát szeretem a legjobban, mivel nyitott és így sokkal közelebb érzi magát az ember a természethez, ahogy csendben halad felfelé. A jegy érvényes a sílift oda-vissza használatára és a SkyWalk megtekintésére egyaránt. Mi hármunkra összesen 790 KC-t fizettünk (2018). A sílift 1.100 m magasra visz fel bennünket. Az látszik, hogy a helyet még alakítják, elsősorban a sípályákat, de úgy láttam, hogy a hegyi kerékpárosoknak is kialakítanak egy külön pályát, ahol le lehet száguldani a sílift alsó állomásáig. Mi viszont kiszállunk a felső állomáson és elindulunk a SkyWalk felé. Kiépített járdán kb 250-300 m. Itt használni kell a kombijegyet, mivel csak így jutunk be a komplexumba (kifelé belebotlunk az ajándékboltba, itt lehet felszerelni magunkat az ismerősöknek viendő ajándéktárgyakkal). Magáról a SkyWalk-ról nem írok sokat, mivel elsősorban a képeket kell megnézni, magukért beszélnek. Én, mint mérnök, megállapítottam, hogy ez egy műszaki csoda. Bár hatalmas, úgy építették meg, hogy egy pici kilengést sem éreztem, pedig elég nagy szél fújt. Vagy hat kört kell megtenni, mire felér az ember a tetejére. Itt igen érdekes dolgok találhatóak. Van egy trepni hálóval, ami teljesen kinyúlik a SkyWalk kontúrjából. Ha valaki rálép a hálóra, akkor tényleg vagy 40-50 m mélység van alatta. Azt kell mondani, igen érdekes érzéseket hoz ki ez a hely az emberből. Bár tudja, hogy teljesen biztonságos, igen nehezen szánja rá magát, hogy rámenjen (úgy látszik a gyerekeket ez nem nagyon érinti, azok minden gond nélkül rámentek). Aztán van egy ugyanilyen hálóból készült mászóka, ami "csak" egy emeletet visz le, viszont bekanyarodik a gömb belsejébe és az alatt sincs semmi (ez viszonylag nagyon népszerű volt, úgy látszik, hogy ezt sokkal biztonságosabbnak értékelték sokan, mint a trepnit). A harmadik lehetőség a csúszda volt, ami a tető szintről lecsúszott a legaljáig. Zárt cső, kis ablakokkal. Eleinte nem sokan álltak itt lecsúszni (külön kezelő személyzete van biztonsági okok miatt), de amikor elindultunk lefelé, valahogy megszaporodott a nép. Be kell vallani, kicsit inunkba szállt a bátorság és nem csúsztunk le. Viszont ahogy haladtunk lefelé, olyan halálsikoly szerűségeket hallottunk a csúszda felől (8-9 emelet magas csúszás!!). Alul viszont nagyon elégedett emberek bukkantak elő a kivezető csúszdán. Ez után visszamentünk a sílifthez és lelanovkáztunk a parkolóhoz.
Itt kell megjegyeznem még, hogy újabb pénzköltési lehetőségekre bukkanhatunk a sílift alja és a parkoló között: a Mammut vízi parkra és egy erdei akadálypályára (Canopy). Ezekre már nem volt időnk, mivel a szállásunk még messze volt, időben oda kellett érni. Felejthetetlen volt ez a program és kiemelten tudom ajánlani mindenkinek, különösen a gyerekes családoknak!!!

Vissza a főoldalra (katalógus)

Figyelem: ha valaki szereti Csehországot, szeret ott nyaralni, kirándulni, csak van valami kellemes élménye a csehekkel kapcsolatban, csatlakozzon a Szeretem Csehországot Facebook oldalamhoz!

A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!

Vissza a főoldalra (katalógus)