Csehország, SzG3: église

Utolsó nap, utolsó hely. Mindig nagyon kellemes emlékek törnek rám, ha erre járok. Ez a hely, amit én úgy nevezek : Lednice - Valtice - Mikulov háromszög. Létezik a Lednice - Valtice Kultúr-táj terület is, de annak úgy néz ki, Mikulov nem a tagja. Ezzel kapcsolatban az a problémám, hogy már igen sok ismerősömnek ajánlottam, hogy ha nem akarnak beljebb menni Csehországba, akkor kezdjék az ismerkedést a csehekkel itt. Mind a három hely egy kupacban van és nem csak ezek a látnivalók találhatóak itt. Egy szűk hetet el lehet itt tölteni, ha Brünn-t is bekapcsolják (ami úgy 50 km-re van ide), akkor megy az egy hét is. Arról nem is beszélve, hogy a Kultur-tájon hihetetlen mennyiségű, a lednicei kastélyhoz kapcsolódó építmény van elszórva, amiknek a felfedezése több napot is igénybe vehet. Mi ezek közül a Rendez-Vous-t látogattuk meg múltkor. Az egész hatalmas terület elsőrangú kerékpáros hely, nem nehéz és jó a tájékoztatás is. Soha senkit nem tudtam elküldeni ide, teljesen érthetetlen módon, hiszen alig 300 km-re van Budapesttől, végig autópályán, aki nem teszi meg három óra alatt ezt az utat, az ne is vezessen. Mégis semmi. Mindenki csak hümmög, szép-szép, de ...., de itt igazán nem tudnak semmi ellenérvet felhozni, mivel az én információimmal ellentétben semmivel nem rendelkeznek erről a helyről. A legtöbbnek csak a tengerpart, vagy a wellness. A tengerpartot már többször próbáltuk, a második napon már elunjuk magunkat, tehát menni kell valamerre. A wellness pedig egyszerűen nem a mi műfajunk (hogy reggeltől estig áztassuk a fenekünket a meleg vízben). Még annyit erről a helyről, hogy általában nem szoktunk visszamenni ugyanoda ahol már voltunk, de ezek a cseh helyek annyira jók és jó helyen vannak, hogy a hazafelé menő úton általában itt szoktunk egy kicsit (vagy nagyot) pihenni és nézelődni. Ebből a szempontból Lednice a csúcstartó, a kastély is szép, de a parkja páratlan! Na de erről ennyit.
A kocsit letettük a Főtéren és elindultunk megnézni a kastélyt. Közben útba ejtettük a szép kat. templomot a Főtér túlsó oldalán. Miután már többször voltunk itt (és a kastélyban is), most csak körbe akartuk járni, mivel a kastély kertre korábban nem volt időnk. A kastély bal oldalán meg lehet tekinteni a felújított fűszerkertet, az egész úton talán ez volt az egyetlen hely, ahol szerintem a belépő díj nem érte meg az árát. Végig sétálva a kastély mellett megnéztük a kastélykertet és visszafelé átmentünk a kastélyon magán (négyzet alakú a kastély belső udvarral és a két kapun át lehet menni alatta). Ha ez után jobbra kanyarodunk, akkor eljuthatunk a souvenir boltba, itt beszereztük a szokásos oplatky-t, ami a legjobb ajándék Csehországból. Visszatérve a Főtérre, csak egy olasz jellegű éttermet találtunk, így ott költöttük el a búcsú ebédünket. Mint azt már korábban is jeleztem, kissé kezdenek a hagyományos cseh konyhával felhagyni, régebben szinte minden sarkon volt ilyen vendéglő, most egyre több a pizzéria. Tényleg nagyon jó volt a pizza, de azért a jó cseh kaja, ez az igazi. Ez van.
Hazafelé eléggé kalandos (cikk-cakkos) úton mentünk. Csehországból átmentünk Szlovákiába, onnan át Ausztriába (Kittsee), ott bevásároltam a helyi Hoferben (leánykori nevén Aldi) a szokásos alapanyagjaimat és sajtjaimat, amit itthon nem lehet kapni (nem értem miért), majd vissza Szlovákiába, tovább Magyarországra. Komáromnál visszamentünk Szlovákiába (ezt három ok miatt tettük: az M1-esen több helyen javították az aszfalt felületet, a rádió szerint akár egy órás többlet úti időt is össze lehet szedni, nem akartunk a péntek du-i csúcsforgalomba délről bekerülni Budapestre, mivel ekkor át kellett volna vágni az egész városon (Újpesten lakunk)), majd elkanyarodtunk Párkány felé, ahol szintén bevásároltam néhány dolgot (itt a Lidl-ben). Sokan tudják, hogy én nagyon sok külföldi alapanyagot használok a főzéskor, olcsóbb, jobb, vagy mindkettő, vagy nem kapni itthon (pld knédli), vagy mégis drágább, de akkor ha jobb, akkor is jöhet. Erről most csak ennyit.
Lezárva az utat: minden tekintetben megfelelő volt, hihetetlen mennyiségű és változatosságú programon vettünk részt és ami legfontosabb, a feleségem és az unokám is nagyon élvezte az utazást. Lengyelországban egyetlen magyarral nem találkoztunk, nem láttunk magyar rendszámú kocsit sem, a cseheknél egyedül az adrspach-i szikláknál találkoztunk egy szimpatikus magyar házaspárral, de ahogy beszédbe elegyedtünk velük, ők sem láttak más magyarokat. Ezt továbbra sem értem! Ennyi, legyen a többiek baja, én megteszem a magamét.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Figyelem: ha valaki szereti Csehországot, szeret ott nyaralni, kirándulni, csak van valami kellemes élménye a csehekkel kapcsolatban, csatlakozzon a Szeretem Csehországot Facebook oldalamhoz!

A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!

Bylinková zahrada

a Városháza

Nanebevzetí Panny Marie

Vissza a főoldalra (katalógus)

Lengyelországból az első város, amit érintettünk az Náchod volt. Ahogy ide értünk, már azonnal érezni lehetett, hogy az itteni városok magasabb építészeti nívót képviselnek, mint az általunk meglátogatott lengyel városok (itt elsősorban a házakra, az össz látképre, úgy egyáltalán az épített városkép összességére gondolok). Ez már a Főtéren (Masaryk tér - ez itt nagyjából olyan, mint nálunk a Kossuth tér vagy a Petőfi utca) is látszott. Az összes épület, a templom, a Városháza, stb. kitűnő állapotban voltak. Mielőtt felmentünk volna a várkastélyhoz, itt egy jót sétáltunk. Bementünk a tér közepén álló templomba is, ami szintén nagyon szép volt. Itt azért már látjuk, hogy bár a főtér még négyzet alakú, de nem városháza van a közepén (mint a lengyeleknél), hanem egy templom (meg szökőkút).
Innen felmentünk a várkastélyhoz (GPS jól jön), ahol egy kis parkolóban kellett letenni a kocsit (parkoló díj!). A kastély történetéről néhány szó. Náchod - mint említettem - az első város Lengyelország felől (ex. Poroszország, Németország, Harmadik Birodalom). A domborzat pont megfelelő volt egy vár építésére határvédelmi célokból, ezért jó kifejezés erre a várkastély. Az első említések a XIII. századból valóak. 1544 és 1621 között a a vár a Smiřičtí család birtokában volt, aki azt felújított és reneszánsz kastéllyá építtette át. Igen érdekes történelmi tény, hogy 1634-ben II. Ferdinánd császári Náchod várát az olasz Piccolomini családnak adta át, aki itt letelepedve lakóhelyéül választotta a várkastélyt, és egyben erődítménnyé építette ki azt. Így a várkastély a család kihalásáig (1783) olasz birtokban volt.
Ha letettük a kocsit a parkolóban, rövid úton feljutunk a várkastély bejáratához. Közben elhaladunk a gazdasági épületek között, jelenleg szálloda és galéria működik bennük. A főkapun áthaladva több udvaron keresztül elérjük a végső várudvart. Közben szabadon megnézhetjük a várkápolnát is. Mivel itt csak pihenés céljából álltunk meg, a várkastély belsejét már nem néztük meg (már több, mint 500 kastélyt láttunk belülről, így már azok zömmel csak kívülről érdekelnek, hacsak valami különlegességet nem tartalmaz, valamint az unokám teherbíró képességére is gondolnom kellett). Ha jót barangoltunk a várkastély udvaraiban, visszafelé egy jobbra nyíló kapun keresztül megtekinthetjük a kastély kis parkját is, ami egy függő kerthez hasonló.
Az interneten fellelhető fotók alapján a kastély berendezése nagyon szép (ezekből letöltöttem párat a képek végén, forrásmegjelöléssel), a város és a várkastély nagyon szép, így egy jó nagy sétára, pihenésre mindenképpen alkalmas a hely!!