Csehország, SzG3: augusztus 2018

2018. augusztus 29., szerda

Broumov, Klášter Broumov, SzG3

Az Adršpach-i sziklák után hazafelé ide is beugrottunk. Némi fenntartásom van a látogatás után a következők miatt. Maga a kolostor kívülről nagyon szépen helyre van állítva, azonban belül, legalább is azon a részen ahol mi voltunk, van még mit tenni. Óránként van vezetés, minden páros órában 'Élet a kolostorban' címmel, minden páratlan órában 'A barokk részek' címmel. Mi mivel úgy estünk be, hogy a páratlan órásat tudtuk a legkorábban megnézni, így ebben vettünk részt. Az egyik probléma az az volt, hogy - miután nem volt olyan sok látnivaló - az idegenvezetőnk hosszas ecseteléssel ütötte el az időt, természetesen csehül, amiből egy kukkot sem értettünk, hogy kijöjjön a szokásos egy óra (itt viszont volt angol nyelvű írott anyag, csak valahogy az egész nem volt érdekes). Összesen 5 helyiséget néztünk meg, abból kettő volt igazán érdekes, a könyvtár és a kolostor temploma. A könyvtár tényleg szép volt és hatalmas, de ha már több kolostorkönyvtárat látott már az ember, akkor azok nagyon hasonlítanak egymásra. Ez után a templomba mentünk, ami arról nevezetes, hogy ez Csehország (vagy ha jól hallottam, Kelet Európa) legdíszesebb temploma. Én inkább csicsásnak mondanám, de ez ízlés dolga. Már láttam ilyet, akkor azt ultra barokknak neveztem el. Nekem az ilyen már erősen túlzás. Azon is gondolkodtunk, hogy esetleg kiosonunk a templomból, de sajnos zárva volt az ajtaja, így meg kellett várni a bőbeszédű vezetés végét.
Ezek után mindenki döntse el, hogy megnézi-e a kolostort vagy sem ha erre jár (az Adrspach-i és a Teplicei sziklák miatt kiemelten javasolt), a külseje teljesen rendben van, a belső részei engem nem nyűgöztek le. Szerintem nem feltétlenül kiemelt látnivaló.

Vissza a főoldalra (katalógus)

Figyelem: ha valaki szereti Csehországot, szeret ott nyaralni, kirándulni, csak van valami kellemes élménye a csehekkel kapcsolatban, csatlakozzon a Szeretem Csehországot Facebook oldalamhoz!

A Beszámoló Fotóalbuma ITT található!

Vissza a főoldalra (katalógus)

2018. augusztus 26., vasárnap

Častolovice, Zámek Častolovice, SzG3

Ezt a kastély úgy ütemeztük be hazafelé, hogy ezt meg is akartuk nézni belülről is, mivel ez az egyik legszebben berendezett kastély Csehországban. Azt tudni kell, hogy ez a kastély magántulajdonban van, a Sternberg (Sternberk) családé. Övék volt (ők voltak az utolsó tulajdonosok) a II. VH. alatt, de mivel csehnek vallották magukat, a németek elkobozták tőlük. 1945-ben hazatértek, de ("érthetetlen okok" miatt) 1948 ban az USÁ-ba emigráltak és csak 1992-ben tértek vissza, amikor is visszakapták a kastélyt. Igen sok stílus keveredik a kastélyban: a külseje neogót és reneszánsz stílusú, a belső termek reneszánsz, rokokó, barokk és empire stílusúak. Jelenleg a nyugati szárny tekinthető meg, a keleti szárnyat a tulajdonosok magán használatra fenntartják. Ez olyan szempontból nem okoz gondot, hogy a megtekinthető részek is pazarul be vannak rendezve és a szokásos kb. 1 órás a vezetés (Lili sem unta el magát a sok helyben állás és cseh beszéd miatt). Ha jól láttam, minden egész órában indul vezetés. Itt még az a szerencsés helyzet is előállt, hogy mivel volt mit nézni, így a vezető nem a szövegeléssel töltötte ki az időt mint több helyen, néhány dolgot elmondott az adott helyiségről és annak megtekintése után már mehettünk is tovább és jó sok helyiség volt. Mint említettem, a kastély magántulajdonban van és a tulajdonosok korlátozták az egyes helyiségekben a fotózási lehetőségeket, de a tárlatvezetőnk minden esetben (külön kérés nélkül) szólt, ha lehetett fényképezni. Így a lovagteremben is, amely a kastély legszebb része volt. A kastély megtekintése után egy jót sétáltunk a kastély parkjában, ahol a központi tóban nagyon szép fekete hattyúk találhatóak.
A véleményem szerint egyértelműen megtekintendő kastély.

Vissza a főoldalra (katalógus)

2018. augusztus 21., kedd

Adršpach-i sziklák 2. , SzG3

Ha rangsorolni kellene az idei (2018) betervezett látnivalókat, akkor ez benne van az első háromban. Már jó régen jártunk erre (kb. 25 éve) és most kihasználtuk, hogy Nowa Rudától csak úgy 25 km-re volt ez a hely. Így meg tudtuk mutatni az unokámnak is ezt a pompás helyet. Rögtön le kell szögezni, hogy itt mindig sokan vannak (legalább is nyáron), ennek ellenére kényelmesen bejárható a terület (talán a csónakázás egy kicsit kivétel). Hatalmas a parkoló, ráadásul ingyenes. Ugyanígy ingyenes a WC is (Hilton WC). Ezt jól ki kell használni, mivel bent nem igazán láttam WC-t (talán ez az egyetlen gyenge pont). A pénztár után beléphetünk a területre. Rögtön balra egy csodálatos színű, szép tavat találunk, tele hallal. Ettől kezdve jön a sziklás terület, amit joggal hívnak sziklavárosnak. Itt kell megjegyezni, hogy a terület nagy részén gyakorlatilag vízszintesen lehet közlekedni, akadálymentes. Ez egészen addig van így, amíg el nem érünk addig a lépcsőkig, amelyek a csónakázó tóhoz visznek fel. Itt külön belépőt kell venni (egységesen 50 KC/fő), de megéri. Először 72 lépcsőt kell egy szűk szakadékban felfelé menni, majd kb. 50-et lefelé. Itt található a csónakkikötő (némi kis fennakadás volt, de a tömegre való tekintettel üzembe helyezték az összes csónakot). Aki nem akar csónakázni, az a pénztár mellett tovább tud menni, ha sokat túrázik, akkor elérhet a teplicei sziklákhoz. Visszatérve a csónakázó tóhoz: hatalmas, 90 személyes csónakok (ladikok) vannak, amelyeket rúddal lökdösnek. Csend van, kivéve a csónakost, aki bőszen magyaráz, valószínűleg többször vicceset, mert igen sűrűn nevetett a nép (magyarok itt kivételesen voltak, találkoztunk egy szimpatikus házaspárral a pénztárnál). Volt itt Titanic, Rumcájsz, meg sok minden más, de szerencsére eléggé visszafogottan. Kb. 20 perc ladikozás után kikötöttünk (nem az indulási helyen), innen némi lépcsőzés után visszatértünk a pénztárhoz. Egyébként lehetett volna balra is menni a kikötőtől, akkor jutnánk el a teplicei sziklákhoz. Ha leértünk a lépcsőkön, nem kell ugyanazon az úton visszamenni a bejárathoz, mivel a lépcső után el lehet balra kanyarodni. Mi ezt a szakaszt hullámvasútnak hívtuk (már korábban is), mivel a korábbi vízszintes szakaszoktól eltérően lépcső fel - lépcső le szakaszok követték egymást. Most csak egy részét néztük meg ennek a szakasznak (Lilinek fél egykor ebédet kellett adni - diéta), ami persze nagyon szép volt. Félúton van egy menekülő szakasz (Ők hívták így), ami visszavisz a vízszintes szakaszhoz és egyben a kijárathoz. Korábban már végig mentünk ezen az oldalsó szakaszon, a legjobb a vége: egy hatalmas (szó szerin) szikla ketté van a közepén hasadva (vagy úgy néz ki) és azon a kis résen kell átaraszolni. Elég hosszú és magas a rés, kb. egy kicsit kisebb a vállszélességnél, úgyhogy sokszor lapjával kell araszolni, klausztrofóbiásoknak nem ajánlott. Ők a menekülő szakaszon inkább menjenek ki a területről. A kirándulás kb. 4 órát vesz igénybe (ezt az időtervezés miatt mondom). A túra után egy jót ettünk az egyik vendéglőben.